A törpenyúl takarmányozása

Reform nyúltáp

A törpenyúl (Oryctolagus cuniculus)) elsősorban lágyszárú növényeket fogyasztó, fűevő kisrágcsáló. Őse a Pireneusi- félszigeten és Észak-Afrikában élt, de ma már Európa nagy részén előfordul, sok országba pedig betelepítették. Kisebb teste és rövidebb füle megkülönbözteti a mezei nyúltól. Az üregi nyúlból szelektálták ki a húsnyulakat és kedvencünket: a törpenyulat. Az üregi nyúl tulajdonságaiból, környezeti és tápanyagigényéből sok mindent megtartottak az általunk kedvencként tartott nyuszik.

Az üregi nyúl laza talajú réten, erdőszélen, mezőkön, él ahol megfelelő táplálék terem és búvóhelyet talál, vagy építhet magának a talajba, védelmet talál a ragadozók elől. Alkonyatkor indul tápláléka keresésére.

erdőszélen, mezőkön, él ahol megfelelő táplálék terem és búvóhelyet talál, vagy építhet magának a talajba

A nappal nagyobbik részét természetes, vagy maga vájta üregekben tölti. Tápláléka a fűfélék szárából, leveléből, érett vagy félérett terméseiből, friss rügyekből, virágokból és bimbókból áll. Könnyen kikaparható gyökerek, csírázó magvak, letört ágak, falevelek, termések, fakérgek is kedvencei közé tartozna. Az évszakok változásával az elérhető növények mennyisége és tápértéke is változik. Ezek fehérje tartalma 6-12 % között mozog egész évben, kevés szénhidrátot tartalmaznak, ásványi anyag tartalmuk magas, a növények beltartalma pedig nagyon változatos összetételű; nyersrost tartalmuk 12-30 % között ingadozhat.

A hosszan tartó szárazság következtében a növényzet kiszárad, megritkul, tápértéke alacsonnyá válik. Fontos táplálékká válnak a különféle növények gyökerei, gumók, fák és cserjék kérgei, rügyei, földre hullott termései, magvai. Mivel a gyökerek a termések héjai a fák kérge a növények szárai kemények, ezért fogaik a nagy igénybevétel miatt folyton nőnek és kopnak a metszőfogak és az őrlőfogak egyaránt.

Amennyiben magas tápértékű – „hagyományos” – magvakat és növényeket adunk a törpenyulaknak a vakbélemésztés csökken vagy elmarad.

Az egészséges emésztés a jól megrágott és nyállal elkevert falatok lenyelésével kezdődik. A megszokott magas nyersrost tartalom – amely a növények sejtfalából áll- a gyomoremésztés és a belek után a fejlett vakbélbe jut. Itt a baktériumok segítségével emészthetővé válnak a növények rostjai. Amennyiben rostszegény, magas tápértékű – „hagyományos” – magvakat és növényeket (kukoricát, búzát, napraforgót, szóját, földimogyorót, édes gyümölcsöket és zöldségeket) adunk a törpenyulaknak a vakbélemésztés csökken vagy elmarad. Az emésztő baktériumok elpusztulnak és emésztési problémák lépnek fel. A kedvtelésből tartott kisrágcsálók közül a törpenyulaknak és a nyulaknak van egy szokatlan tulajdonságuk. A lágy bélsarukat megeszik. Ez egy nagyon fontos része a táplálkozásuknak, mert a baktérium emésztés során a vakbélben és a vékonybélben különféle tápanyagok termelődnek. Ezek egy részét emészthetővé vált mikro- és makroelemek, fehérjék-aminosavak- és különféle B és K vitaminok képezik. Fontos, hogy ez folyamat ne szakadjon meg, mert ennek következtében hiánybetegségek, emésztési, fejlődési problémák léphetnek fel.

… elhízáshoz, máj és hasnyálmirigy károsodáshoz, bőr és szőrproblémákhoz, szaporodási zavarokhoz vezet…

A magas tápértékű gabonafélék, olajos magvak, magas olajtartalmú termések- dió, mogyoró, mandula- kevesebb rágást igényelnek és etetésük hamar tápanyagforgalmi zavarokhoz, a belső szervek károsodásához, fogproblémákhoz, hirtelen elhízáshoz majd fogyáshoz, bőr és szőr problémákhoz vezetnek. Káros az extrudálással előállított, puffasztva készített magvak etetése is, mert ezeket pont azért fejlesztették ki, hogy a gazdasági állatok súlygyarapodása nagyobb legyen, ami a kedvtelésből tartott törpenyulaknál egyáltalán nem cél. Egyéb növények, színes karikák, párnák puffasztásához (pld. lucerna) legalább 50 %-ban kukoricára és búzára van szükség, amikből semmi sem lehet a törpenyulak eledelében. Egyes törpenyulak ezeket szívesen eszik, mert ízletessé válnak a magok a feltárás után, azonban állaguk túl puha lesz. A fogak részére nem jelent munkát sem elől, sem hátul és a vakbélemésztés is elmarad vagy jelentősen csökken. A feltárás következtében a szénhidrát (cukor tartalom) könnyebben emészthetővé válik, ami így elhízáshoz, máj és hasnyálmirigy károsodáshoz, bőr és szőrproblémákhoz, szaporodási zavarokhoz vezet. Káros következményei vannak az előfőzött, „lapított” kukorica, búza, borsó, stb. magvak, pelyhek etetésének is. Az előfőzött magvakat hengerek között ellapítják, a sejtfalakat roncsolják, ami jelentősen megnöveli azok tápértékét, így az eljárással a törpenyulak táplálására alkalmatlanná teszik. Hasonlóan nem való lucerna karika, párna vagy pellet sem a törpenyulaknak. Ennek magas fehérjetartalmát a gazdasági állatok hizlalásánál használják ki, viszont etetése a törpenyulaknál tápanyagforgalmi zavarokat okoz. Károsak a rágcsálók részére a különféle tejes, joghurtos, cukros drops-ok, melyek a természetben egyáltalán nem képezik a táplálékuk részét, ezek emésztésére nem alkalmas szervezetük. Nem ajánlott a szentjános kenyér „nassiként” adása. Ezt cukor helyett ették az emberek régen kellemes, édes íze miatt. Kerülendők az édes gyümölcsök, zöldségek (pl. sárgarépa) és aszalt gyümölcsök (pl. mazsola), mert ezek szénhidrát tartalma összesűrűsödik a szárítási eljárástól. Nem ajánlottak a hüvelyesek magvai, saláta és azok a zöldségek, melyek termesztése során vegyszert használnak. Szermaradék lehet a gyümölcsfák ágain és a szőlővesszőkön is. Ezekből is csak a kezeletleneket szabad az állatoknak adni.

Reform nyúltáp

A törpenyúl fő elesége a Budapet Kft. által készített Reform táp és a Woodi réti széna legyen. Ezek összetétele közelíti meg legjobban a törpenyulak eredeti élőhelyén előforduló növényekét. A réten, cserjésekben, erdőszéleken az évszakoknak megfelelően változnak a flórát alkotó fajok. Fő növények: pázsitfűfélék, angol perje, réti perje, tarackos tippan, taréjos búzafű, réti csenkesz, csomós ebír, olaszperje, sudár rozsnok, tarackbúza, taréjos cincor, réti komócsin. Pillangósok, fehér here, szarvaskerep, bükköny. Pásztortáska, lándzsás útifű, nagy útifű, mezei katáng, kék búzavirág, tyúkhúr, gyermekláncfű, csalán, árvacsalán. A száraz, hidegebb évszakokban a fás növények csemetéi, rügyei, fiatal hajtásai, kérgei, segítenek átvészelni a táplálékszegény időszakokat. Mivel a szénában a növények tápértéke a szárítás során megváltozik, ezért menüjüket az optimális tápanyag összetétel érdekében Reform táppal szükséges kiegészíteni. A Reform táp optimális mennyiségben tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, fehérjéket – aminosavakat – mikro és makro elemeket, vitaminokat, enzimeket, amelyek a törpenyulak egészséges táplálásához, neveléséhez, fejlődéséhez a szaporodásához a fogak koptatásához, vakbélemésztéséhez ideálisak és nélkülözhetetlenek. A szép csillogó, dús szőrzet kialakításához megfelelő cink és aminosav kiegészítés került a tápba. A Reform táp ízletes, omega 3 és omega 6 zsírsav tartalma harmonikus, beltartalma optimális. Takarmányváltásnál naponta emelkedő mennyiségben kb. 10 napon át, amíg törpenyulak szervezete megszokja és megtanulja annak emésztését- keverni kell a régi tápot a Reform táppal.

Woodi rétiszéna

Etetés mellett fontos az almozás. Erre használhatjuk a Woodi faforgácsot, Woodi csutka almot vagy a Woodi pellet almot, mely kiváló nedvszívó képességű. A pellet alom keményebb és állaga jobban hasonlít a természetben megszokott szilárd talajhoz. Kiegészítő eleségül, jutalomfalatként ajánljuk a Budapet Kft. által kifejlesztett Reform boxokat, melyek természetes alapanyagokból készített, ehető/akasztható etetőjébe különféle virág- szirmokat, gyógynövényeket töltöttünk. Immunerősítő, magas C-vitamin tartalmú hibiszkuszt, körömvirágot, akácvirágot, búzavirágot, napraforgó szirmot. A különféle termések is erősítik a fogakat; ilyen az áfonya, boróka bogyó, galagonya. A megbarnult szénák jelentősen veszítenek tápértékükből. A vetett, öntözött, műtrágyázott gyepek szénája mely – esetleg csak 5-10 féle növényből áll, tápértékre ízre össze sem hasonlítható az ősgyepekről származó szénákéval.

Woodi pellet alom

A Woodi szénák a Natura 2000 kezelése alatt álló rétekről származnak. A cél ott a biológiai sokszínűség megőrzése, sokféleség megóvása. Ezért ezeket a gyepeket sem permetezni, sem műtrágyázni, sem teljes egészében lekaszálni és öntözni sem szabad. A Woodi réti széna – amely lehet aprított, vagy gyógynövényekkel kiegészített is – kíméletesen, egyedi módon a zöldre szárítás következtében magasabb tápértékű, karotinban, C vitaminban gazdag, különösen ízletes eledel. Étvágy szerint minden nap annyi Woodi szénát és Reform tápot adjunk a törpenyulak részére, friss tiszta ivóvíz mellett amennyit mérettől, kortól, elhelyezéstől függően naponta elfogyasztanak. A Reform tápcsalád fentiek figyelembevételével készült annak érdekében, hogy védence vidáman jó egészségben éljen hosszú éveken át és időnként néhány utóddal is megajándékozza gazdáját.